
Árazás-gyártás (2. rész)
2. rész:
- háttértámogatás olcsó hobbigéphez / ipari gépekhez
- félrevezető típusok/paraméterek a gépeknél
- szakértelem
- mihez is igazítsuk az árakat?
- hogyan éri meg egy komolyabb terméket elkészíteni?
Nézzük mi a különbség a hobbi és az ipari gépek között.
A hobbigépek (műgyantás gépek esetében) többségében a technológia nincs előre beállítva., sokszor csak mások, többnyire hozzá nem értők által kitalált specifikációkat lehet találni a neten, ami vagy jó vagy nem, csak később derül ki. Ha van is és még jó is, akkor nem a jó minőségű, ipari anyaghoz készült, mert az olcsó nyomtatókhoz senki se vásárol drága műgyantát. A nyomtatás bonyolult művelet, otthon nagyon nehéz tökéletesen beállítani minden paraméterét. Ha a végeredmény jónak is néz ki, nem biztos, hogy az is valójában. Lehet, hogy másnap vagy akár néhány hónap múlva elkezd repedni, vetemedni, vagy folyékony gyanta kezd szivárogni belőle. Az ipari gépek esetében a gyártó megadja minden anyagfajtánál az egész technológiát, így a lehető legjobb beállításokkal dolgozhatunk. Ha valami probléma akad, lehet nekik szólni és segítenek. Persze ennek mind ára van. A hobbigépek esetében nincs támogatás (magadra vagy utalva), a netes csoportokban pedig általában a „vak vezet világtalant” állapot van bel- és külföldön is (lásd minden problémáért a „nedves” vagy éppen a száraz filament a hibás). És ez csak pár dolog volt a tengernyi közül, amit ide lehetne sorolni.
Sok helyen észrevettük, hogy a hobbisták (nem megfelelő tájékozottságból vagy direkt, ezt döntse el mindenki) tévesen jelölik meg, hogy milyen típusú géppel dolgoznak. Vannak SLA, DLP, MSLA stb típusok (csak felsoroltunk párat), mindnek megvan a maga előnye és hátránya (utána lehet olvasni az interneten). Akik hobbisták, alapvetően DLP-s vagy MSLA-s gépekkel dolgoznak, de sok helyen ezek helyett SLA-t jelölnek meg, mert valahol talán érzik, hogy ez jobban hangzik. Az SLA-s gépek a benne levő precíz galvanométer miatt elég drágák, szinte biztos, hogy nem ilyen gépük van. MSLA-ból is vannak ipari gépek (mi is használunk ilyet), de annak a tudása és ára sincs köszönőviszonyban a hobbigépekkel. Már lehet kapni 4-8-12K-s felbontású hobbigépeket. Ez a sok "K" megjelölésű felbontás jól hangzik, elsőre nagyon precíznek tűnik, de nem veszik figyelembe a rasztereken történő fényszóródást, ami jelentősen rontja a felbontást. Az optikai berendezések nagy buktatója a fényszóródás. Minél nagyobb, annál rosszabb lesz a végtermék, a nagyon apró részletek nem fognak szépen látszani, csak elmosódva. Olcsó nyomtatótól nem várhatunk ebben a paraméterben sem kiváló eredményt. Gondoljunk arra, hogy lehet venni fényképezőgépet olcsón, telefonnal is fényképezhetünk, de igazán kiváló fényképeket csak profi vagy félprofi gépekkel készíthetünk, amiknek az ára több százezer, vagy akár több millió forint.
Ezen kívül a hozzáadott személyes szakértelem sem elhanyagolható. Nálunk villamosmérnökök dolgoznak, az egyik végzettsége pedig kifejezetten gyártástechnológus (ezen kívül a külsős besegítők is mind különféle, megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezdő mérnökök). Ezt a tudást is meg kellett valahonnan szerezni, ez sem volt ingyen (nem feltétlen pénzre gondolunk), a tanulás is időbe telt, másról (legyen az szórakozás, bármi) le kellett mondani.
Sokan mondják, hogy az árakat az itteni fizetésekhez kell igazítani. A magyar gyártó az itteni fizetésekhez igazított áron kapja a gépeket, az alapanyagokat, alkatrészeket a javításhoz? Melyik iparágban lehet olcsóbban kapni valamit külföldről azzal az indokkal, hogy mi magyarok vagyunk? Érdekes jelenség, hogy mindenki szeretne magasabb fizetést kapni a munkahelyétől, de más cégek dolgozzanak nagyon olcsón, nekik, úgy látszik, nem olyan fontos, hogy magasabb fizetést adjanak a dolgozóiknak.
A nagyobb volumenű termékeket kizárólag akkor készítjük el, ha valaki megrendeli (esetenként tervezési díjat se számolunk fel). Bonyolult, nagyobb volumenű munkákat konkrét megrendelés nélkül nem csinálunk meg, nem éri meg a befektetett munka. Ha megrendeli legalább egyvalaki, utána kitesszük a webshopba, hogy kapjunk még több megrendelést belőle, mert igazából akkor éri meg a munka, ha néhányat el tudunk adni belőle. A belefektetett tervezési munkát is vissza kell osztani a tervezett eladandó mennyiségre. Aztán, hogy sikerül-e eladni belőle mondjuk a tervezett 100db-ot, az más kérdés, egyes termékeknél összejön, másoknál sajnos nem. Ha a tervezést is ki kéne fizetnie a megrendelőnek, nehezen jönne össze az üzlet. Lehet számolgatni: aki megfelelő szinten tud tervezni, kb 10-25eFt/óradíjon szokott dolgozni (+ÁFA, 2024-2025 körül). Aki profi, drágábban dolgozik. Aki nagyon olcsón vállal, gondolhatjuk, hogy nincs elég munkája, azért kér ilyen keveset. De vajon annak van-e elég tapasztalata, hogy jól elvégezze a munkát? A tervezési időnél lehet saccolni, de egy komolyabb forma vagy épület a gyártási előkészítéssel együtt akár több tucat óra is lehet, ha nem még több.
A kisszériás gyártás pedig nem azonos a nagy szériákkal, az ár is máshogy oszlik el. Nagy szériában általában teljesen más technológiával gyártanak. Minden gyártási módnak megvan a maga előnye és hátránya, ezt is figyelembe kell venni.
Ezek fényében már el lehet kezdeni számolgatni, hogy mi mennyibe kellene, hogy kerüljön, ha más ugyanilyen feltétellel szeretne gyártani, természetesen legálisan, számlaképesen.
______________***______________
Szemezgessetek kínálunkból! Az összes termék a menüben (Kategóriák) érhető el.
![]() |
![]() Vasúti víztornyok |
![]() Járművek |
![]() Városi kiegészítők |